A pénzkezelés a sikeres kereskedés alapvető eleme. Ennek megfelelően a siker esélyének növelésére a kereskedőknek számos kulcsfontosságú tulajdonsággal kell rendelkezniük, és ezeket be kell építeniük kereskedési tevékenységükbe. Ezek közé tartoznak a következők:
Ez a tulajdonság a sikeres kereskedés sarokköve, és ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő magatartásforma, amelyet követni kell. A siker esélye azonban enélkül jelentősen csökken, illetve a nyereség elérésére hosszabb időre van szükség. Tekintsük meg a következő táblázatot:
| SZÁZALÉKOS VESZTESÉG | MEGTÉRÜLÉSI SZÁZALÉK |
|---|---|
| 10% | 11.11% |
| 20% | 25% |
| 30% | 42.86% |
| 40% | 66.67% |
| 50% | 100% |
| 60% | 150% |
| 70% | 233.34% |
| 80% | 400% |
| 90% | 900% |
Minél többet veszít egy kereskedő, annál többre van szükség ahhoz, hogy tevékenysége nullszaldós legyen. Az 1. táblázat szerint, ha túl sokat veszít, lehetetlenné válik a megtérülés.
Ezért ahhoz, hogy sikeres kereskedővé váljon, elengedhetetlen, hogy ne veszítsen túl sok pénzt.
Az 1. tulajdonságot a kockázat-hozam aránynak nevezett mérőszám jelzi.
Az 1-es kockázat-hozam arány azt jelenti, hogy a kereskedő hajlandó 1 dollárt kockáztatni 1 dollár nyereségért, míg a 2-es kockázat-hozam arány esetén a kereskedő 2 dollárt kész kockáztatni 2 dollárért. Minél magasabb az érték, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kereskedés sikeres lesz. Tekintsük meg a következő példát:
Tom és Jerry két kereskedő. Mindketten tíz ügyletet kötnek, és ebből mindketten 3-at zárnak nyereségesen. Sajnos mindketten 7 ügyleten veszítenek. Tom kockázat-hozam aránya 1, míg Jerry eseténeb ez a mutató sokkal jobb, 3.
| Tom | Jerry | |
|---|---|---|
| Veszteség ügyletenként | $1 | $1 |
| Nyereség ügyletenként | $1 | $3 |
| Hét veszteséges ügylet után | $7 | $7 |
| Három nyereséges ügylet után | $3 | $9 |
| Nettó pozíció tíz ügylet után | -$4 (veszteség) | +$2 (nyereség) |
A magasabb kockázat-hozam arány lehetővé teszi, hogy Jerry nyereséges maradjon, még akkor is, ha a nyereséges ügyleteinek aránya 30%.
A kiváló kockázat-hozam arány enyhíti a kereskedő nyereséges ügyleteinek százalékos arányára vonatkozó nyomást.
A kockázat-hozam arány és a nyereséges ügyletek százalékos aránya között egyértelmű a kapcsolat. Ha a kereskedő rendszerei kialakításánál mindkét változót figyelembe veszi, pozitív eredményt várhat tevékenységétől.
Az 1. ábra az x tengelyen a nyereség minimális százalékát, az y tengelyen pedig a nyereségességhez szükséges megfelelő kockázat/hozam arányt mutatja (költségek nélkül). A kereskedőnek a nyereségességhez biztosítania kell, hogy a nyereségességi görbe felett kereskedjen. A görbék feliratai először a nyereség százalékát, majd a megfelelő kockázat-hozam arányt mutatják. Például az 50%; 1 azt jelenti, hogy 50%-os nyereségesség és 1 kockázat-hozam arány esetén a kereskedő a nyereségességi görbén lesz (költségek nélkül) stb.
Ez a megállapítás azt jelzi, hogy a nyereségességi görbe alatti kereskedő veszteségeket szenved el. Ennek orvoslására a kereskedőknek módosítaniuk kell az y tengelyen vagy az x tengelyen elfoglalt pozíciójukat. A legtöbb kereskedő jobb módszert keres arra, hogy megnövelje a nyereség százalékát. A profi kereskedők azonban gyakran úgy vélik, hogy a megfelelőbb megközelítés az y tengely és a kockázat-hozam arány átállítása. Ezt azért választják, mert nincs tökéletes rendszer, és minden rendszerben lesz egy visszaesési időszak.
Ezért a fenti példánkban, ha Tom javít a kockázat-hozam arányán, akkor a nettó pozíciója automatikusan javul, ha minden más dolog változatlan marad. Ezt a javulást a stop-loss (veszteségstop) és take-profit (profitkivét) szintek módosításával érheti el.
Sok kereskedő a tőkeáttétel széles körű elérhetősége miatt választja a devizapiacot, mivel tőkeáttétellel a rendelkezésre álló tőkénél jelentősen nagyobb kereskedési pozíció nyitható. Bár a magas tőkeáttétel alkalmazása megnövelheti a nyereséget, de ugyanakkor nagyon gyorsan megnövelheti a veszteségeket is.
Ezzel kapcsolatban visszautalunk az 1. táblázatra. Ha a tőkeáttétel jelentős veszteséget eredményez, a megtérülési százalék elérése sokkal nehezebb. Sőt, a tőkeáttétel akkora veszteséget is eredményezhet, amely lehetetlenné teszi a megtérülés elérését.
A veszteségek és a nyereségek közötti aszimmetria miatt nem meglepő, hogy a nyereségesség a tényleges tőkeáttétel növekedésével csökken. Vegyük a következő példát:
Tom és Jerry nyitnak egy-egy 10 ezer dolláros számlát, és EUR/USD kereskedést terveznek (a letéti követelmény 1 ezer dollárra 26 dollár). Mindketten 1:2 kockázat/hozam arányt használnak, 100-as stop és 200-as limit értékekkel. Ugyanakkor különböző tőkeáttételt alkalmaznak.
| Tom | Jerry |
|---|---|
| 30:1 tőkeáttétel | 10:1 tőkeáttétel |
| Vételi ügylet, 300 ezer | Vételi ügylet, 100 ezer |
| Letéti követelmény: 7800 $ | Letéti követelmény: 2600 $ |
| Felhasználható fedezet: 2200 $ | Felhasználható fedezet: 7400 $ |
| PIP-érték: 30 $ | PIP-érték: 10 $ |
| Tom | Jerry |
|---|---|
| Veszteség: 1800 $ | Veszteség: 600 $ |
| Maradék felhasználható fedezet: 400 $ | Maradék felhasználható fedezet: 6800 $ |
Fent Tom és Jerry is ugyanazt a pip-visszaesést tapasztalja. Tom pozícióján magas a tőkeáttétel, és sokkal nagyobb veszteséget szenved el. A pozícióból való kilábalás nehezebb lesz Tom számára, mint Jerry számára.
Amikor a piac Tom ellenében alakult, nem volt lehetőség a lehívásra, és a felhasználható fedezet gyorsan elpárolgott, ami a fedezeti felhívás közelébe sodorta. Jerry megfelelő tőkeáttétellel (valamint stop és limit megbízásokkal) rendelkezik, hogy az ügylet esetében legyen lehetőség a kedvező irányba történő elmozduláshoz.
Végül ugyanaz a piaci mozgás Tomnak háromszor annyiba került, mint Jerrynek.
Minél magasabb a tőkeáttétel, annál magasabb a kockázat minden egyes ügyletnél. A pénzügyi nyomás mellett a nagyobb veszteség valószínűleg felerősíti a hajlamot az irracionális döntéshozatalra, tehát pszichés megterhelést is jelent.
Mivel a jövedelmezőség a tényleges tőkeáttétel növekedésével csökken, logikusan pozitív korreláció alakul ki a számlán lévő átlagos saját tőke és a kereskedési teljesítmény között. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb tőkével rendelkező számlák esetben hajlamosak vagyunk túl magas tőkeáttételű pozíciókat nyitni.
Ebből a célból a kereskedési pozíciók és a számlaméret összehangolására egy pénzkezelési képletet javaslunk. Bár a képlet nem tökéletes, és léteznek más kockázatkezelési módszerek is, a potenciális kitettség teszteléséhez jó kiindulópontot jelent:
(Kereskedési számla mérete x 2%)/pipek száma a stop loss szintig = mini lot pozíció
10 000 dolláros számla és egy 50 pipes stop lss esetén:
A kereskedői teljesítményre vonatkozó adataink azt mutatják, hogy a kereskedők átlagosan alacsonyabb nyereségességi százalékot érnek el a volatilis piaci órákban és a gyorsabban mozgó piacokon történő kereskedés során. Ez fordítva is igaz: a kereskedők jobban teljesítenek, amikor az átlagos pipmozgások kisebbek, ami magasabb nyereségességi százalékot eredményez. Ennek a jellemzőnek intuitív módon van értelme, mivel a kockázat és a jutalom összefüggenek. Vagyis minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a jutalom. Vagy másképp fogalmazva, ha nincs kockázat, nyereséget elérni is lehetetlen.
Így a kockázat jelenti a csábítást. A kereskedők a potenciális jutalomra összpontosítanak, nem pedig a tényleges kockázatra. A kockázat azonban valódi és jelenlévő változó. A kockázat mérésének számos módja van, az egyik legnépszerűbb a standard szórás vagy a volatilitás.
Ha egy pénzügyi eszköz szórása nő, akkor a volatilitása is nő, azaz a kockázata is nő. Mint ilyen, vannak kritikus időszakok egy kereskedési nap során, amikor a volatilitás megnő. Például az NFP-adatok (nem mezőgazdasági bérszámfejtés) közzétételénél volatilitás/kockázat várható. Ráadásul a devizapároknak egyedi kockázati jellemzőik vannak. Például a JPY volatilitása más naptári eseményekre reagál, mint az EUR vagy a GBP.
A kereskedőknek figyelembe kell venniük a napszakot, mert a volatilitás növeli a veszteség esélyét. Ha a volatilitás szélsőséges, az elszenvedett veszteség megnehezíti a megtérülést (lásd 1. táblázat).
Mindhárom tulajdonság összefügg és kapcsolódik egymáshoz. Ha az egyikre odafigyelünk, az a többire is hatással lesz. Ezért, ha egy kereskedő mindhárom tulajdonságra összpontosít, akkor felelősségteljes megközelítést alkalmaz a piaci kereskedés során. Ezenkívül sokkal megfontoltabban és több hozzáértéssel végzi tevékenységét. A kereskedő tulajdonképpen üzletként, nem pedig időtöltésként kezeli a kereskedést.
Tőkeáttétel: A tőkeáttétel kétélű kard, és drámaian felerősítheti a nyereséget. Ez is drámaian felerősítheti a veszteségeit. A deviza/CFD-k kereskedése bármilyen mértékű tőkeáttétellel nem minden befektető számára megfelelő.
Hipotetikus/szimulált teljesítmény: Ezek az eredmények szimulált vagy hipotetikus teljesítményeredményeken alapulnak, amelyeknek vannak bizonyos belső korlátai. A tényleges teljesítményrekordban feltüntetett eredményekkel ellentétben ezek az eredmények nem tükrözik a tényleges kereskedést. Nem állítjuk, hogy bármelyik számla a bemutatottakhoz hasonló nyereséget vagy veszteséget fog elérni, vagy valószínűsíthetően el fog érni. A szimulált vagy hipotetikus kereskedési programokat általában utólagos előnyökkel tervezik, nem járnak pénzügyi kockázattal, és rendelkeznek egyéb olyan tényezőkkel, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a tényleges kereskedési eredményeket.
Az előrejelzések nem mutatják megbízhatóan a jövőbeli teljesítményt.
Tőzsde: ${getInstrumentData.exchange}
${getInstrumentData.bid} ${getInstrumentData.divCcy} ${getInstrumentData.priceChange} (${getInstrumentData.percentChange}%) ${getInstrumentData.priceChange} (${getInstrumentData.percentChange}%)
Ezek az anyagok marketingkommunikációnak minősülnek, és nem veszik figyelembe az Ön személyes körülményeit, befektetési tapasztalatait vagy jelenlegi pénzügyi helyzetét. A tartalom általános piaci kommentárként szolgál, és nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen befektetési tanácsot, befektetési ajánlást és/vagy befektetési tranzakcióra való felhívást tartalmaz. Ez a piaci kommunikáció nem jelenti azt, hogy Önt befektetési tranzakcióra és/vagy befektetési termékek vagy szolgáltatások vásárlására kötelezné. Ezek az anyagok nem a befektetési kutatások függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készültek, és nem tartoznak a befektetési kutatások terjesztését megelőző kereskedési tilalom hatálya alá.
Az FXCM, illetve annak kapcsolt vállalkozásai semmilyen módon nem vállalnak felelősséget Önnel szemben az ezen anyagok tartalmában található pontatlanságokért, hibákért vagy kihagyásokért, függetlenül azok okától, illetve az ilyen anyagok, szolgáltatások és azok tartalmának használatából eredő (közvetlen vagy közvetett) károkért. Következésképpen, minden személy, aki ezek alapján cselekszik, ezt teljes mértékben saját felelősségére teszi. Kérünk mindenképpen olvassa el és értse meg a fenti információkkal kapcsolatos teljes körű felelősségvállalási rendelkezésünket, amely itt elérhető.