A számadatok a múltra vonatkoznak, és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek
Az amerikai technológiai szektor egyik titánja, az Apple Inc. (AAPL) gyakran vezeti a világ legértékesebb vállalatainak listáját. A változatos termékkínálattal és széleskörű vásárlói vonzerővel rendelkező Apple Inc. volt az első olyan vállalat, amelynek piaci kapitalizációja meghaladta az 1 billió dollárt. Az Apple Inc. sikerét elsősorban prémium márkaidentitásának és ismertségének köszönheti. Az APPL-t nyilvánosan jegyzik a NASDAQ-on, és a részvénykereskedők és befektetők úgy vélik, hogy a részvény ideális a rövid távú pénzforgalom és a hosszú távú piaci részesedés biztosítására.
| Visszakereshető 19 nov 2020 https://www.dpdhl.de/en/about-us.html | |
| Visszakereshető 07 dec 2023 https://www.dpdhl.com/en/media-relations/events/2019/interview-frank-appel-strategy-2025.html |
Az Apple Inc. a személyi számítógép-ipar úttörőjeként indult, és mára világelső lett ebben és más szegmensekben, piaci kapitalizációja 600 milliárd dollár, és világszerte több mint 100 000 alkalmazottat foglalkoztat. A vállalat részvényeinek árfolyama több mint 20 000%-kal emelkedett az 1980-as tőzsdei bevezetés óta. Értékének és folyamatos, folyamatos sikereinek köszönhetően a befektetők által világszerte a legkedveltebb vállalatok közé tartozik.[1]
A vállalatot az 1970-es évek közepén alapították Steve Wozniak, Steve Jobs és Ronald Wayne partnerek a kaliforniai Cupertinóban, a San Francisco melletti, ma Szilícium-völgyként ismert régióban. Wayne csak rövid ideig maradt a cégnél.
A vállalat ötlete azután született meg, hogy Wozniak 1975. március 5-én részt vett a Homebrew Computer Club nevű számítógép-rajongói csoport első találkozóján Gordon French garázsában, a kaliforniai Menlo Parkban. A találkozón a számítógépes hobbisták a Micro Instrumentation and Telemetry Systems (MITS) által épített, Intel 8080-as mikroprocesszorral ellátott Altair 8800 kompakt számítógépet vitatták meg.[2]
Wozniak, aki mérnökként dolgozott a Hewlett-Packard tudományos számológépekkel foglalkozó részlegénél, egy barátja meghívására ment el a találkozóra. Egy kommunikációs terminált akart bemutatni, amelyet egy billentyűzet, egy áramköri lap és egy videokijelző segítségével épített a telefonhálózatok elérésére.
A találkozón, miután megvizsgálta az Altair 8800 tervét, Wozniaknak támadt egy ötlete a mikroprocesszorok lehetséges felhasználásáról az otthoni számítógép saját változatában. Alapvető újítása az volt, hogy a mikroprocesszort egy billentyűzetbemenetet és videokimenetet használó terminálhoz illesztette, így a gép kompakt és felhasználóbarát lett. A legtöbb hagyományos számítógép abban az időben nagyon nagy, szobaméretű gép volt, amelyet nehéz volt használni, és többnyire csak kormányzati szervek, nagyvállalatok és egyetemi kutatóközpontok számára volt elérhető.
Bár az 1970-es évek elején számos kisebb személyi számítógépet, például az Altair 8800-at is kifejlesztették, addig a pontig ezekből hiányzott az adatok kényelmes bevitelének és megjelenítésének képessége. A be- és kimenethez olyan alkatrészekre támaszkodtak, mint a billenőkapcsolók és a külső távírógépek.
Wozniak később azt mondta, hogy arra törekedett, hogy a számítógép olyan normális és emberi módon használható legyen, mint egy írógép vagy számológép.
1975 folyamán Wozniak dolgozott a találmányán, és bemutatta azt számítógép-rajongó társainak a Homebrew Computer clubban. A projekt megvalósításához egy MOS 6502 mikroprocesszort épített be, amely 4K bájt memóriát tudott kezelni, így a gépen az akkoriban elterjedt programozási nyelvek, például a Basic és a Fortran is futtatható volt. Wozniak elmondta, hogy a 6502-es mikroprocesszort alacsony ára miatt választotta, amely akkoriban 25 dollár körül volt. Más hasonló mikroprocesszorok, amelyeket akkoriban olyan cégek gyártottak, mint az Intel és a Motorola, 300 dollárba vagy még többe kerültek.
Wozniak körülbelül 1000 USD befektetéssel képes volt kifejleszteni egy működőképes modellt abból, amiből később az Apple 1 lett. Ez lényegében egy több chipet, köztük egy mikroprocesszort tartalmazó áramköri lap volt, amelyet billentyűzethez és televízióhoz vagy más videomonitorhoz lehetett csatlakoztatni.
Wozniakhoz végül középiskolai barátja, Steve Jobs is csatlakozott, aki korábban az Atari Inc-nél dolgozott, hogy együtt dolgozzanak a projekten. Jobs érdekelt volt abban, hogy Wozniak számítógépes projektjével céget alapítson, és sikerült megegyeznie egy helyi számítógépbolt, a Byte Shop megrendeléséről 100 gépre, amelyeket 666,66 dolláros kiskereskedelmi áron értékesítettek. Az eladási ár minden egyes gépre körülbelül 30%-os felárat tartalmazott az 500 USD gyártási költséghez képest.
A kezdeti gyártás finanszírozására Jobs eladta VW minifurgonját, Wozniak pedig egy nagy értékű Hewlett-Packard HP-65 programozható számológépet, amely a tulajdonában volt. Emellett 30 napos hitelajánlatot kaptak egy helyi alkatrész-beszállítótól. 1976 júliusára Wozniak és Jobs piacra dobta az Apple I számítógépet. A gyártás első évében közel 200 darabot adtak el a gépből.
Későbbi interjúkban Jobs azt mondta, hogy azért találta ki az "Apple" nevet, mert meglátogatott egy almafarmot, és úgy gondolta, hogy az Apple név az "egyszerűséget és a kifinomult kifinomultságot" szimbolizálja, ami vonzó lehet a terméktípus számára, amelyet megcéloztak. Jobs azt is elmondta, hogy nagyra értékelte, hogy az Apple név a telefonkönyvben az ábécé szerinti felsorolásban megelőzte korábbi munkaadóját, az Atarit.
Kezdetben Wozniak és Jobs megpróbálta eladni a kompakt Apple számítógép ötletét Wozniak munkaadóinak a Hewlett-Packardnál és a Commodore International vezetőinek. Egyik vállalat sem döntött úgy, hogy befektet a projektbe.
Miután a kezdeti gép sikert aratott a helyi számítógép-rajongók körében, Wozniak egy második generációs projekten, az Apple II-n kezdett el dolgozni, amely beépített billentyűzetet és színes grafikai kapacitást tartalmazott volna. Jobs és Wozniak 250 000 dolláros finanszírozást kapott Mike Markkula befektetőtől azzal a tervvel, hogy 1000 darabot gyártanak a gépből. Markkula befektetésével a vállalat 1977 januárjában Apple Computer Inc. néven be tudott jegyezni.[2]
A vállalat 1977 áprilisában a West Coast Computer Faire-en mutatta be Apple II termékét. A gépet ezt követően 1298 dolláros listaáron kínálták a kiskereskedőknél. Wozniak később kifejlesztett egy floppy-meghajtót a rendszerhez, amely hasonló volt az IBM által az 1970-es évek elején kifejlesztett lemezekhez.[2]
Mike Markkula rábeszélte Mike Scottot, hogy a National Semiconductortól jöjjön és 1977-től 1981-ig az Apple első vezérigazgatójaként dolgozzon. 1981 és 1983 között Mike Markkula töltötte be a pozíciót.
Az 1977-es árbevétel 770 000 dollár volt, és a működés első két évében a vállalat több mint 50 000 ezer darab Apple II-t adott el. A vállalat több mint 6 millió darabot adott el a gépből, mire 1993-ban megszüntették a gyártását.
A vállalat 1980-ban lépett a tőzsdére, 100 millió dollárt gyűjtött IPO keretében, részvényenként 22 dolláros áron (0,39 dolláros osztott, kiigazított árfolyamon). Az árbevétel abban az évben 117 millió USD volt, a vállalat piaci kapitalizációja pedig 1,6 milliárd USD-t tett ki.
A vállalat tőzsdére lépése után, 1981 márciusában Jobs lett az Apple elnöke. Wozniak, aki 1981 februárjában egy repülőgép-baleset következtében sérüléseket szenvedett, 1983-ban úgy döntött, hogy elhagyja az Apple-t, mivel egyre kevésbé volt hajlandó részt venni a vállalat irányításában. És ugyanebben az évben Jobs felvette John Sculley-t, a PepsiCótól, hogy a vállalat vezérigazgatója legyen.
A Macintosh rendszer fejlesztésével az Apple kifejlesztette saját operációs rendszerét, a Mac OS-t, amely 1984 januárjában jelent meg.
Jobs ekkor választotta a vállalat új részlegének vezetését, amely a Macintosh számítógépet gyártotta, amely az Apple korábbi modelljeivel ellentétben teljesen integrált felhasználói felülettel rendelkezett. A modell segített népszerűsíteni az Apple-termékeket a dizájner és művészeti közösségek körében. Továbbá a Jobs által a kiadói szoftvereket gyártó Adobe Systems-szel kötött megállapodások segítettek népszerűsíteni az Apple-berendezéseket a bimbózó "asztali kiadványkiadás" iparágban való használatra.
Miután Sculley-val nézeteltérések támadtak a Macintosh részleg költségvetése miatt, Jobs 1985-ben elhagyta az Apple-t, hogy megalapítsa a NeXT Software-t. Ez a vállalat segített a NeXTCube kifejlesztésében, amely fontos úttörő termék volt az internetes szerver szegmensben. Jobs megvásárolta a Pixar számítógépes animációs céget is George Lucas filmrendezőtől. Az Apple részvényeinek árfolyama, amellyel 8 dollár körül kereskedtek, Jobs távozását követően 2 dollár körüli szintre esett.
Mivel a személyi számítógépekre összpontosított, az Apple előnyre tett szert a szegmensben a nagy múltú üzleti gépeket gyártó IBM-mel szemben. Az IBM azonban erős lábakon állt a számítógépiparban az üzleti szektoron belüli hagyományos értékesítési kapcsolatai, valamint a Bill Gates szoftvervállalkozó és cége, a Microsoft által népszerűsített rendszerek használata révén.
Az 1990-es évek elején a Microsoft IBM-berendezéseken és hasonló licencelt platformokon folytatott versenyével az Apple kezdett némi piaci részesedést veszíteni a személyi számítógépek azon szegmensében, amelynek úttörőjeként működött közre.
Sculley visszautasította Gates ajánlatát, hogy a Microsoft népszerű Office szoftverét licencelje az Apple készülékeire. Ennek eredményeképpen az Apple új operációs rendszert keresett a Microsoft "Windows 95" többfeladatos képességeinek konkurenciájával szemben.
1993-ban az Apple igazgatótanácsa lemondásra kényszerítette John Sculleyt. Helyére Michael Spindler került, aki korábban a vállalat európai műveleteinél dolgozott. 1995-ben azonban Spindler helyére Gil Amelio került, aki korábban a National Semiconductor-nál dolgozott. Mivel az Apple-nek új operációs rendszerre volt szüksége, Amelio támogatta a Jobs szoftvercégének 429 millió dollárért történő megvásárlását. Jobsot pedig 1997-ben visszahívták az Apple-hez, hogy vezérigazgatóként vezesse a vállalatot.
Ismét a vállalat élére állva Jobs megállapodást kötött a Microsofttal, hogy licencelhesse irodai termékeit az Apple készülékein való használatra. A vállalatnál töltött második megbízatása során különösen nagy hangsúlyt fektetett az Apple-termékek internetes alkalmazásokhoz való felhasználására. Ettől kezdve ő vezette a vállalatot, hogy új termékeket vezessen be különböző kategóriákban, köztük az iMac, a MacBook Pro, az iBook laptopok, az iPod digitális zenelejátszók és az iTunes médialejátszó szoftverek.
A Jobs céghez való visszatérését követően a legnagyobb figyelmet kiváltó termékek közé tartozott az iPhone, amelyet 2007 júniusában mutattak be, miután a média nagy várakozással tekintett rá. Az iOS mobil operációs rendszerrel és népszerű felhasználói alkalmazásokkal előtelepített telefon gyorsan az "okos telefonok" néven ismert új készülékkategória etalonjává vált. A vállalat a bevezetése óta több mint félmilliárd darabot adott el az iPhone-ból.
A 2010 januárjában bemutatott iPad táblagép is igen népszerű volt. Bár a Microsoft már a korábbi években is próbálkozott a táblagépek erőltetésével, az Apple iPad azonnali sikert aratott az iOS mobil operációs rendszere, az érintőképernyős működés és a készülékre előre telepített alkalmazások sora miatt. A vállalat a bevezetése óta több mint 250 millió darabot adott el a készülékből.
Steve Jobs 2011 augusztusáig vezette a vállalatot, amikor a hasnyálmirigyrákkal vívott harca miatt lemondott. 2011. október 5-én, 56 éves korában halt meg.
Egy nem sokkal Jobs halála után adott interjúban az iparági kolléga és néha riválisa, Bill Gates az Apple sikerét Jobs innovatív terméktervezés és felhasználóbarát jelleg iránti elismerésének tulajdonította.
Jobs helyére a saját maga által kiválasztott utódja, a vállalat operatív igazgatója, Tim Cook került, aki korábban a Compaq-nál dolgozott a vállalati anyagokért felelős alelnökként.
Jobs halála után sok vita alakult ki arról, hogy mit hoz a jövő az Apple számára. Egyesek azt kérdőjelezik meg, hogy a vállalatot továbbra is az innováció vezetőjeként fogják-e tekinteni, vagy pedig a hagyományosabb üzleti életciklus áldozatává válik, amelynek idővel néhány versenytársa is áldozatul esett.
Az innováció továbbra is fontos lehet, mivel az elemzők arra számítanak, hogy az Apple-nek egyre nagyobb versenyben kell helytállnia más platformok, például az Android miatt. Továbbá a vállalatnak a szokásos működési körén kívüli kihívásokkal is szembe kellett néznie. Erre az okostelefonok titkosításával kapcsolatos vita és perek után került sor, amelyről úgy gondolják, hogy akadályozza a terrorista és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos kormányzati nyomozást.
Elemzők Cooknak tulajdonítják, hogy Jobs halála óta fenntartotta a vállalat stabilitását és erejét. És ez idő alatt a vállalat a meglévő termékek új verzióit is piacra dobta, olyan új termékek mellett, amelyek még Jobs idején voltak fejlesztés alatt, mint például az iWatch.
Egy 2015-ben kiadott küldetésnyilatkozatában Tim Cook azt mondta, hogy a vállalat:
A jövőre nézve az elemzők áttekintették az Apple által megszerzett szabadalmakat, hogy megjósolják, milyen irányba próbál majd haladni a vállalat. A horizonton megjelenő projektek között szerepel többek között az Apple Car, egy titokban tartott járműtechnológia, amelyet Project Titan néven tartanak titokban. Az autó várhatóan elektromos lesz, és lehet, hogy önvezető, de az is lehet, hogy nem. A tervek szerint 2020 körül kerülhet forgalomba.
Egy másik bővítés alatt álló projekt a "kevert valóság", amely a fizikai tárgyak és a virtuális valóság hibridizációját jelenti. Emellett a vállalat igyekszik kiterjeszteni az Apple Pay nevű Apple fizetési rendszerét, amely egy olyan mobilfizetési és digitális pénztárca szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy okostelefonjaikkal, táblagépeikkel és más mobil eszközökkel fizessenek.
Az új technológiák bevezetésével a hűséges ügyfelek megnyerése segíthet az e szolgáltatások által hozott bevételi források megtartásában. Egyes elemzők megkongatták a vészharangokat a vállalat közelmúltbeli "növekedési megtorpanása" miatt, és olyan előrejelzések is születtek, hogy a bevételek több mint egy évtized óta először csökkenésnek indulhatnak. Cook azonban azt mondta, hogy a globális fogyasztói technológiai piac lanyhulásával kapcsolatos aggodalmak ellenére a vállalat képes lesz megtartani piaci részesedését az olyan jövedelmező piacokon, mint az okostelefonok.
Bármely vélemény, hír, kutatás, elemzés, ár, egyéb információ vagy harmadik fél webhelyeire mutató link általános piaci kommentárként szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. Az FXCM nem vállal felelősséget semmilyen veszteségért vagy kárért, beleértve, de nem kizárólagosan, az ilyen információk felhasználásából vagy az azokra való támaszkodásból közvetlenül vagy közvetve eredő nyereségkiesést.
| Visszakereshető 19 nov 2020 https://www.dpdhl.de/en/about-us.html | |
| Visszakereshető 07 dec 2023 https://www.dpdhl.com/en/media-relations/events/2019/interview-frank-appel-strategy-2025.html |
Az ügyfelek kereskedéseinek végrehajtásakor az FXCM többféle módon is kompenzálható, többek között a következőkkel: spreadek, jutalékok felszámítása a kereskedés megnyitásakor és lezárásakor, felár hozzáadása a rolloverhez stb. A jutalékalapú árazás az aktív kereskedői számlatípusokra vonatkozik.
Harmadik felek linkjei: A harmadik fél webhelyeire mutató linkek az Ön kényelmét szolgálják, és kizárólag információs célokat szolgálnak. Az FXCM nem vállal felelősséget a külső oldal vagy az azt követő linkek pontosságáért, tartalmáért vagy bármely más, a külső oldallal kapcsolatos kérdésért, és nem vállal felelősséget semmilyen veszteségért vagy kárért, amely az ilyen vagy bármely más tartalom használatából ered. Az ilyen oldalak nem tartoznak a mi ellenőrzésünk alá, és előfordulhat, hogy nem ugyanazokat az adatvédelmi, biztonsági vagy hozzáférhetőségi szabványokat követik, mint a miénk. Kérjük, olvassa el a hivatkozott webhelyek általános szerződési feltételeit.
Ezek az anyagok marketingkommunikációnak minősülnek, és nem veszik figyelembe az Ön személyes körülményeit, befektetési tapasztalatait vagy jelenlegi pénzügyi helyzetét. A tartalom általános piaci kommentárként szolgál, és nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen befektetési tanácsot, befektetési ajánlást és/vagy befektetési tranzakcióra való felhívást tartalmaz. Ez a piaci kommunikáció nem jelenti azt, hogy Önt befektetési tranzakcióra és/vagy befektetési termékek vagy szolgáltatások vásárlására kötelezné. Ezek az anyagok nem a befektetési kutatások függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készültek, és nem tartoznak a befektetési kutatások terjesztését megelőző kereskedési tilalom hatálya alá.
Az FXCM, illetve annak kapcsolt vállalkozásai semmilyen módon nem vállalnak felelősséget Önnel szemben az ezen anyagok tartalmában található pontatlanságokért, hibákért vagy kihagyásokért, függetlenül azok okától, illetve az ilyen anyagok, szolgáltatások és azok tartalmának használatából eredő (közvetlen vagy közvetett) károkért. Következésképpen, minden személy, aki ezek alapján cselekszik, ezt teljes mértékben saját felelősségére teszi. Kérünk mindenképpen olvassa el és értse meg a fenti információkkal kapcsolatos teljes körű felelősségvállalási rendelkezésünket, amely itt elérhető.