A számadatok a múltra vonatkoznak, és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek
Az euróövezet és az Egyesült Államok a bolygó két legnagyobb gazdaságát képviseli. Mint nagy gazdaságok, számos hasonlóságot mutatnak. Azonban az alkotmányuk és irányításuk különbségei miatt valutáik eltérő irányba mozoghatnak, ami kedvez a kereskedők számára, hogy pozíciókat vegyenek fel bennük és nyereséget érjenek el.
Az érintett gazdaságok puszta mérete azt jelenti, hogy az EUR/USD kereskedés általában az egyik legnagyobb napi kereskedési volument jelenti. A Nemzetközi Fizetések Bankjának devizapiaci felmérései szerint a cikk megírásának időpontjában ez volt a leggyakrabban kereskedett devizapár, az összes kereskedés mintegy 25%-át képviselve.
| Visszakereshető 21 márc 2016 https://www.ecb.europa.eu/home/html/index.en.html | |
| Visszakereshető 21 márc 2016 https://commonslibrary.parliament.uk/research-briefings/sn07114/ | |
| Visszakereshető 18 márc 2016 https://www.federalreserve.gov/ |
Az eurózóna és az Egyesült Államok a bolygó két legnagyobb gazdaságát képviseli. Mint nagy gazdaságok, számos hasonlóságot mutatnak. Azonban az alkotmányukban és a gazdálkodásukban meglévő különbségek miatt a valutáik eltérő irányba mozoghatnak, ami kedvez a kereskedők számára annak a lehetőségnek, hogy pozíciókat vegyenek fel bennük és nyereséget érjenek el.
Az érintett gazdaságok puszta mérete azt jelenti, hogy az EUR/USD kereskedés általában az egyik legnagyobb napi kereskedési volument jelenti. A Nemzetközi Fizetések Bankjának devizapiaci felmérései szerint a cikk megírásának időpontjában ez volt a leggyakrabban kereskedett devizapár, az összes kereskedés mintegy 25%-át képviselve.
Az euró a 28 országból álló Európai Unió hivatalos pénzneme. Ezek közül 19 teljesítette az euróövezet monetáris uniójában - amelyet informálisan euróövezetnek neveznek - való részvételhez szükséges feltételeket. Ezek az országok a következők: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. Korábban ezek az országok mind saját nemzeti valutát használtak.[1]
Az 1999-es bevezetése óta az euróval 0,82 és 1,58 közötti árfolyamon kereskedtek egy amerikai dollárért. A bevezetést követően az euró erősödött a dollárral szemben, miközben az optimizmus arra irányult, hogy az euróövezet az amerikai gazdaság ellensúlyának és a növekedés konszolidáló motorjának bizonyul majd.
A dollár és az euró értékét a globális kereskedelemben befolyásoló tényezők jól ismertek. Mint sok más valuta esetében, ezek közé tartoznak a nemzeti számlák eredményei, például a GDP, a fizetési mérleg, az infláció és a kamatlábak.
Mivel azonban az euróövezet egy széttagolt nemzetekből álló csoportosulás, az euró értékét Európán belül nemzetközi politikai és gazdasági tényezők is befolyásolhatják. Ezek a tényezők összetettebbek lehetnek, mint az egy nemzet valutáival szemben álló tényezők.
Az euróövezet, bár monetáris unió, nem fiskális unió. Bár a régió monetáris politikáját egyetlen központi bank, az Európai Központi Bank (EKB) irányítja, a régió minden egyes országa továbbra is maga ellenőrzi saját nemzeti költségvetési politikáját. Ez továbbá azt jelenti, hogy az EKB-nak kevesebb közvetlen befolyása van az olyan tényezőkre, mint a kormányzati kiadások, az adóbeszedés, a termelés és a foglalkoztatás az egyes, az euróövezetet alkotó nemzetek mindegyikében, és hogy más központi bankoknál nagyobb nehézségekkel kell szembenéznie a monetáris politika irányítása során.
Ennek eredményeképpen az euró viszonylag rövid története során egyes pontokon olyan egzisztenciális válságokkal szembesült, amelyek lehetőséget teremtettek a kereskedők számára, hogy a valuta értéke mellett és ellen egyaránt spekuláljanak. Kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban is, hogy a valuta hosszú távon életképes maradhat-e.
A legjelentősebb ilyen esemény a görög adósságválság volt. A 2009-es globális pénzügyi zavarok nyomán, kevesebb mint 10 évvel az euró bevezetése után, az euróövezet alapító tagja, Görögország bejelentette, hogy aluljelentette költségvetési hiányát. Az is kiderült, hogy a hiány elérte a GDP 12,9%-át, ami több mint négyszerese az euróövezet által ajánlott 3%-os határértéknek. A leleplezés a befektetők kockázatkerülésének hullámát, az európai eszközök eladását, az adósságmentő csomagokról szóló tárgyalások hullámát és olyan spekulációkat váltott ki, hogy Görögország kénytelen lehet elhagyni az euróövezetet és visszatérni eredeti nemzeti valutájához, a drachmához.[4]
A helyzet kezdetben az euró eladására késztetett, mivel a befektetők attól tartottak, hogy a görög adósságproblémák megfertőzhetik az eurózóna tágabb gazdaságát. Ami még rosszabb, a jóslat önbeteljesítőnek tűnt, mivel a befektetők elkezdték vizsgálni az eurózóna más olyan országainak számláit, amelyek szintén a költségvetési egyensúlyhiány jeleit mutatták - többek között Spanyolország, Portugália, Írország és Olaszország -. Ez aggodalomra adott okot, hogy ezek az országok dominóhatás áldozatává válhatnak.
A 2009-es globális pénzügyi válság óta a dollár az amerikai növekedés és monetáris politikai szigorítás közepette néhány csúcsra erősödött az euróval szemben. Bár az euró általában erősebben kereskedett a dollárral szemben, egyes elemzők szerint a két valuta közel paritással kereskedhet, mivel az EKB enyhíti saját monetáris politikáját, hogy megpróbálja feléleszteni az európai valuta és gazdaság versenyképességét.
Minden vélemény, hír, kutatás, elemzés, árfolyam, egyéb információ vagy harmadik fél webhelyeire mutató link általános piaci kommentárként szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. Az FXCM nem vállal felelősséget semmilyen veszteségért vagy kárért, beleértve, de nem kizárólagosan, a nyereség elmaradását, amely közvetlenül vagy közvetve az ilyen információk felhasználásából vagy az azokra való támaszkodásból eredhet.
| Visszakereshető 21 márc 2016 https://www.ecb.europa.eu/home/html/index.en.html | |
| Visszakereshető 21 márc 2016 https://commonslibrary.parliament.uk/research-briefings/sn07114/ | |
| Visszakereshető 18 márc 2016 https://www.federalreserve.gov/ |
Az ügyfelek kereskedéseinek végrehajtásakor az FXCM többféle módon is kompenzálható, többek között a következőkkel: spreadek, jutalékok felszámítása a kereskedés megnyitásakor és lezárásakor, felár hozzáadása a rolloverhez stb. A jutalékalapú árazás az aktív kereskedői számlatípusokra vonatkozik.
Tőkeáttétel: A tőkeáttétel kétélű kard, és drámaian felerősítheti a nyereséget. Ez is drámaian felerősítheti a veszteségeit. A deviza/CFD-k kereskedése bármilyen mértékű tőkeáttétellel nem minden befektető számára megfelelő.
Ezek az anyagok marketingkommunikációnak minősülnek, és nem veszik figyelembe az Ön személyes körülményeit, befektetési tapasztalatait vagy jelenlegi pénzügyi helyzetét. A tartalom általános piaci kommentárként szolgál, és nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen befektetési tanácsot, befektetési ajánlást és/vagy befektetési tranzakcióra való felhívást tartalmaz. Ez a piaci kommunikáció nem jelenti azt, hogy Önt befektetési tranzakcióra és/vagy befektetési termékek vagy szolgáltatások vásárlására kötelezné. Ezek az anyagok nem a befektetési kutatások függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készültek, és nem tartoznak a befektetési kutatások terjesztését megelőző kereskedési tilalom hatálya alá.
Az FXCM, illetve annak kapcsolt vállalkozásai semmilyen módon nem vállalnak felelősséget Önnel szemben az ezen anyagok tartalmában található pontatlanságokért, hibákért vagy kihagyásokért, függetlenül azok okától, illetve az ilyen anyagok, szolgáltatások és azok tartalmának használatából eredő (közvetlen vagy közvetett) károkért. Következésképpen, minden személy, aki ezek alapján cselekszik, ezt teljes mértékben saját felelősségére teszi. Kérünk mindenképpen olvassa el és értse meg a fenti információkkal kapcsolatos teljes körű felelősségvállalási rendelkezésünket, amely itt elérhető.