Mi a G20?

A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és a Világbankhoz hasonlóan a 20-as csoport (G20) is egy nemzetközi pénzügyi hatóság. Ahelyett azonban, hogy hitelezéssel vagy a tagországoknak nyújtott pénzügyi támogatással foglalkozna, a G20 egy olyan konzorcium, amelynek feladata a legfontosabb globális gazdasági kihívások kezelése.

Összetétel és küldetés

A G20 a világ gazdasági szuperhatalmaiból, pénzügyi vezetőiből és fejlődő országaiból áll. Összességében a G20 tagjai minden kontinenst (az Antarktisz kivételével), a világ népességének kétharmadát és a globális gazdasági teljesítmény 85%-át képviselik. A G20 hivatalosan 19 tagállamból, az Európai Unió (EU) és az állandó vendégország Spanyolországból áll. Az alábbiakban az egyes tagországok régió szerinti felsorolása következik:[1]

  • Afrika: Dél-Afrika
  • Ázsia: Kína, India, Indonézia, Japán, Dél-Korea
  • Amerika: Argentína, Brazília, Kanada, Mexikó, Amerikai Egyesült Államok
  • Európa: Franciaország*, Németország*, Olaszország*, Oroszország, Egyesült Királyság*, EU-tagállamok
  • Közel-Kelet: Szaúd-Arábia, Törökország
  • Óceánia: Ausztrália

*_Az EU gazdaságai, az Egyesült Királyság várhatóan 2019 márciusában távozik_

Bár a G20-nak nincs állandó székhelye vagy fizikai tartózkodási helye, szervei az év során regionális alapon üléseznek. A G20 pártoktól független és független agytrösztként működő szervezet hivatalos küldetésnyilatkozata a következő:[2]

  1. "A szakértői diskurzus elősegítőjeként és közvetítőjeként tevékenykedni, az innovációvezérelt kommunikációra összpontosítva".
  2. "Kezdeményezi és koordinálja a kormányok, az üzleti élet, a tudományos élet és az ifjúság közötti kommunikációt, annak érdekében, hogy fenntartható, mindenki számára előnyös helyzetet teremtsen."

Történelem

A G20-ak létrehozása az 1990-es évek végére nyúlik vissza, és a meglévő Hetek csoportjának (G7) bővítésére vonatkozó döntésre. A G7 miniszterei arra hivatkozva, hogy szükség van "a kulcsfontosságú gazdasági és pénzügyi politikai kérdésekről folytatott párbeszéd kiszélesítésére", valamint "az együttműködés előmozdítására és a mindenki számára fenntartható globális gazdasági növekedés elérésére",[3] a csoport hatókörének kiterjesztésére törekedtek. Az eredmény a világ legbefolyásosabb gazdaságainak - fejlett és feltörekvő gazdaságoknak - a bevonása lett.

Kereskedjen a hírekkel: Gazdasági naptárunk megtekintése

A G20 megalakulásának egyik inspirálója a Bretton Woods-i Megállapodások által meghatározott keret volt. 1999 decemberében a G7-ek megbízott vezetői a németországi Berlinbe hívták "a világ különböző régióiból származó, rendszerszinten fontos országok képviselőit".[4] Feladatuk az volt, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet előtt álló kihívásokkal foglalkozzanak, és a meghívottak között voltak vezető globális hatalmak és fejlődő országok. A berlini találkozón részt vettek továbbá számos, a Bretton Woods-i rendszerben maradt szervezet, például az IMF és a Világbank képviselői is.

A G20 egyik alapelve a fejlődő országok növekvő jelentőségének elismerése és a világgazdaság teljes integrációjának elősegítése volt. Ezeket a célkitűzéseket a G20 mandátumában is felvázolták:[3]

  • A nemzetközi menetrend alakításának elősegítése
  • A konszenzusos véleményt nélkülöző gazdasági és pénzügyi kérdések megvitatása
  • A nemzetközi pénzügyi válságok megelőzése és megoldása
  • A pénzügyi rendszerek megerősítése az átláthatóság révén

A G20-ak fennállásának mintegy két évtizede alatt rendkívüli megpróbáltatások idején különleges alkalmazkodást tanúsítottak.

  • A 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban elkövetett terrortámadásokat követően a G20-tagok rendkívüli ülést tartottak a kanadai Ottawában. A konferencián példátlan ellenőrzéseket fogalmaztak meg a terrorista tevékenységek nemzetközi finanszírozásának megszüntetése érdekében. Az ezt követő években a G20-ak valamennyi tagja elfogadta az iránymutatásokat. [5]
  • A 2008-10-es globális gazdasági válság csúcspontján a G20-ak 2009 tavaszán rendkívüli ülést tartva lépéseket tettek. A Lehman Brothers hitelezési óriáscég összeomlását követően a világgazdaság jövőbeli életképessége valódi kérdéseket vetett fel. A tavaszi londoni (Egyesült Királyság) csúcstalálkozón Gordon Brown akkori brit miniszterelnök olyan megállapodást kötött, amely 1,1 billió USD összegű ösztönző csomagot irányzott elő a világgazdaságba.[6] Ennek az ösztönző intézkedésnek tulajdonítják a világméretű depressziós ciklus megakadályozását, valamint az első lépés volt a kereskedelmi banki intézmények "túl nagyok a csődhöz" problémájának orvoslása felé.

Bár a G20-ak eredményeit gyakran dicsérik, mivel megnyugtató hatást gyakorolnak a pénzvilágra, nem nélkülözik a kritikát sem. Az ellenzők "kizárólagosnak" tartják az erőfeszítéseket, és azzal érvelnek, hogy a G20 megerősítette a vállalatok hatalmát, figyelmen kívül hagyta az éghajlatváltozást, szemet hunyt a társadalmi igazságtalanságok felett, és toleráns volt az önkényuralmi rezsimekkel szemben.[7] Ezeket az állításokat olyan vezető ellenzéki szervezetek, mint a Greenpeace és az Oxfam Germany rendszeresen hangoztatják. Ezt követően a szervezett tiltakozások mindennaposak a vezetők éves csúcstalálkozója alkalmából, és a történelem egyik legnagyobb tiltakozására 2017-ben került sor a németországi Hamburgban.

Forma és funkció

A G20-ak minden naptári év során kiterjedt napirendet hajtanak végre. Több mint 50 regionális konferenciát tartanak a tagok képviselői, az úgynevezett "serpák" részvételével, hogy a globális pénzügyekből eredő sürgető kérdésekkel foglalkozzanak. E találkozók középpontja két "irányvonal" egyikéhez igazodik:[8]

  • Finanszírozási irányvonal: A pénzügyi besorolás magában foglalja a G20-ak pénzügyminisztereinek, központi banki hatóságainak és tagországainak részvételével tartott összes találkozót. Az általuk tárgyalt kérdések a pénzügyekben és a közgazdaságtanban gyökereznek, és olyan témák kerülnek gyakran megvitatásra, mint a monetáris politika, az árfolyam-ingadozás, a pénzügyi szabályozás és az infrastruktúra fejlesztése.
  • Sherpa Track: Az egyes tagországok képviselője, vagy "sherpa", szélesebb körű társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A politika, a kereskedelem, az energia és a nemek közötti egyenlőség csak néhány a témák közül, amelyeket a munkacsoportok rendszeresen megvizsgálnak a tervezett sherpa-rendezvényeken.

Minden évben egy kiválasztott tagország lehetőséget kap arra, hogy a G20 elnökeként tevékenykedjen. Az éves napirend zökkenőmentes végrehajtása érdekében a soros elnökség együttműködik az előző és az azt követő kormányokkal. Ezt a kollektívát "trojkának" nevezik.

Az éves munka befejeztével a vezetők éves csúcstalálkozóját tartják, amelyen kiadják a G20-ak közös nyilatkozatát. A trojka együtt dolgozik a Vezetői Csúcstalálkozó következetességének biztosításán és a találkozó hivatalos napirendjének előmozdításán.

A G20-ak vezetői csúcstalálkozója

A G20 egyik legfontosabb funkciója az évente megrendezésre kerülő vezetői csúcstalálkozó, amelyre államfőket, központi bankárokat, valamint különböző civil és üzleti vezetőket hívnak meg, hogy megosszák egymással a világgazdaság egészségével kapcsolatos elképzeléseiket. A csúcstalálkozót két napon keresztül tartják, és az egész éves munka csúcspontját jelenti. A vezetői csúcstalálkozót követően a G20-ak hivatalos nyilatkozatot adnak ki az év során kidolgozott hivatalos ajánlásaikról.[8]

Az első vezetői csúcstalálkozót 2008-ban tartották Washingtonban, az Egyesült Államokban. Azóta az időszakos találkozót különböző nemzetközi helyszíneken tartották:[10]

Év Helyszín
2008 Washington D.C., Egyesült Államok
2009 London, Egyesült Királyság
2009 Pittsburgh, Egyesült Államok
2010 Toronto, Kanada
2010 Szöul, Korea
2011 Cannes, Franciaország
2012 Los Cabos, Mexikó
2013 Szentpétervár, Oroszország
2014 Brisbane, Ausztrália
2015 Antalya, Törökország
2016 Hangzhou, Kína
2017 Hamburg, Németország

A 2018-as vezetői csúcstalálkozót november 30. és december 1. között tartották Buenos Airesben, Argentínában, és több mint 5000 küldött vett részt több mint 100 ipari és pénzügyi témájú találkozón.[11]

A jövőbeli helyszíneket az olimpiai játékokhoz hasonlóan előre bejelentik. A G20-tagországok rotációs rendszerben kapják meg a megtiszteltetést, hogy vendégül láthassák a vezetők csúcstalálkozóját, a házigazda városokat pedig az elnöki nemzet vezetése jelöli ki. A 2019-es csúcstalálkozó házigazdájaként Japánt jelölték, 2020-ban pedig Szaúd-Arábia lesz a házigazda.[12]

A G20-ak vezetőinek éves csúcstalálkozóján a világ legbefolyásosabb állam- és vállalatvezetői vesznek részt. A konferenciáról érkező hírek gyakran fokozzák az árazási volatilitást a részvény-, határidős és devizapiacokon.

Összefoglaló

Bár a G20 nem hivatalos szabályozó testület, a nemzetközi pénzügyek terén a G20-ak hatalmas hatalommal rendelkeznek. Napirendje gyakran vezet reformokhoz, meghatározva a globális gazdasági és monetáris rendszerek útját. Jólét vagy válság idején a G20-akat a világ pénzügyi közösségének egyik pillérének és első számú döntéshozó testületének tekintik.

Referenciák

1

Visszakereshető 17 nov 2018 https://g20.org/

2

Visszakereshető 18 nov 2018 https://www.g20foundation.org/the-foundation/mission-statement/

3

Visszakereshető 21 nov 2018 http://www.g20.utoronto.ca/docs/g20history.pdf

4

Visszakereshető 21 nov 2018 http://www.g20.utoronto.ca/g20whatisit.html

5

Visszakereshető 27 nov 2018 http://www.g20.utoronto.ca/analysis/151114-kirton-paris.html

6

Visszakereshető 27 nov 2018 https://economictimes.indiatimes.com/news/international/world-news/g20s-achievements-for-global-economy-since-the-2008-crisis/articleshow/54251577.cms

7

Visszakereshető 19 nov 2018 https://www.deutschland.de/en/topic/politics/global-issues-law/these-are-the-arguments-of-the-opponents-of-the-g20

8

Visszakereshető 18 nov 2018 https://g20.org/

10

Visszakereshető 20 nov 2018 https://g20.org/

11

Visszakereshető 27 nov 2018 https://g20.org/en/summit/

12

Visszakereshető 27 nov 2018 https://gulfbusiness.com/saudi-host-g20-summit-2020/

Közlemény

Ezek az anyagok marketingkommunikációnak minősülnek, és nem veszik figyelembe az Ön személyes körülményeit, befektetési tapasztalatait vagy jelenlegi pénzügyi helyzetét. A tartalom általános piaci kommentárként szolgál, és nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen befektetési tanácsot, befektetési ajánlást és/vagy befektetési tranzakcióra való felhívást tartalmaz. Ez a piaci kommunikáció nem jelenti azt, hogy Önt befektetési tranzakcióra és/vagy befektetési termékek vagy szolgáltatások vásárlására kötelezné. Ezek az anyagok nem a befektetési kutatások függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készültek, és nem tartoznak a befektetési kutatások terjesztését megelőző kereskedési tilalom hatálya alá.

Az FXCM, illetve annak kapcsolt vállalkozásai semmilyen módon nem vállalnak felelősséget Önnel szemben az ezen anyagok tartalmában található pontatlanságokért, hibákért vagy kihagyásokért, függetlenül azok okától, illetve az ilyen anyagok, szolgáltatások és azok tartalmának használatából eredő (közvetlen vagy közvetett) károkért. Következésképpen, minden személy, aki ezek alapján cselekszik, ezt teljes mértékben saját felelősségére teszi. Kérünk mindenképpen olvassa el és értse meg a fenti információkkal kapcsolatos teljes körű felelősségvállalási rendelkezésünket, amely itt elérhető.

A számadatok a múltra vonatkoznak, és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek

${getInstrumentData.name} / ${getInstrumentData.ticker} /

Tőzsde: ${getInstrumentData.exchange}

${getInstrumentData.bid} ${getInstrumentData.divCcy} ${getInstrumentData.priceChange} (${getInstrumentData.percentChange}%) ${getInstrumentData.priceChange} (${getInstrumentData.percentChange}%)

${getInstrumentData.oneYearLow} 52/wk Range ${getInstrumentData.oneYearHigh}